I'd like to walk in a field with you,
Take my hat and my boots off too.
I'd like to lie in a field with you.
Would you like to do it too, may?

Hiába bazírozok a hétköznapokra kivett szabadság mérsékelt turistaszámban megmutatkozó előnyére, ezzel most luftot ütünk és újfent sikerül teljes vonatszerelvényeket betöltő osztálykirándulás siserehadát kifognunk. Mint később kiderül inkább üdítő a diákok lelkes társasága, mint némely idősebb utasé, de ami tény az tény: szabad ülőhely a vonaton mutatóban is alig akad. Körülményes kászálódást követően az egyik idősebb házaspár melletti ülőhely birtokbavételével próbálkoznánk meg, ám a magaslóról érkező, szájkosarat követelő szólamok váratlanul érnek. „Kutya kutyának barátja” teszi még hozzá a hölgy a maga fotel-bölcsességét. Készséges edukatív jellegű pontosítással élnék a mogorva felhorkanásra, miszerint inkább az ember legjobb barátai ők, ám kompromisszum kereső szándékomat az indulat már beelőzi a kanyarban, és keresetlen szavak szisszennek ki fogaim közül (talán a mindenható szaporítószervével kapcsolatban és egyéb relációkban is). Végül egy másik idős házaspár mellett találunk szabad ülőhelyet a füzesabonyi átszállásig, ahonnan Szerencs felé vesszük az irányt. Még szerencse, hogy gúzsból vannak az idegeink, mert az utolsó etapban, Miskolctól bakafántoskodó kalauzt kapunk ki. Bogyó a helyzetnek kijáró bociszemekkel pislog, ártatlanul, mint egy ma született sárkány. Végül csak megérkezünk az első tett helyszínére. 

Nem vitás, Szerencsen szerencsét kell próbálni, így az első adandó kricsmiben, ami lottózó is, kaparós sorsjegyet veszek miközben Bogyó is megebédelhet végre. A nyerő széria itt és most ugyan nem szegődik mellénk, de már a szabadságon levés vérpezsdítő hangulatában penderülünk tovább, hogy Bogyó mindezidáig kiaknázatlan frizbi- és labdazsonglőri mivoltát is formában tartsuk. A közeli Takta patak melletti zöld területen játszunk el egy darabig, aztán csak nekiduráljuk magunkat, hogy próbafúrásokat végezzünk szemeinkkel a városban. És az elsődleges attrakció, a megye legfiatalabb váraként aposztrofált Rákóczi Vár a belvárosban, és benne megkapó képeslap-gyűjteménnyel, helytörténeti-, valamint egy makulátlan ex libris kiállítással. Nagy elánnal caplatunk fel a vármúzeum kasszájáig, próba Szerencs alapon, hátha megkapja Bogyó is a bejárási engedélyt. De sehol semmi áthúzott kutyafej piktogram, tiltótábla, figyelmeztetés, vagy szigorú szemvillanások. Készséggel fogadnak kutyákat is, és így bájos kolleginámmal, senorita Bogyoszitával szemlélődünk itt hosszasan, mielőtt egy a szállásunkra eljuttató röpke húsz perces utolsó vonatos zötykölődésre szánnánk el magunkat.

 „Bogyóó! Mayday-mayday. Azt hiszem, már nem Kansas-ben vagyunk.” Tállya hangulata szinte azonnal levesz minket mind a hat lábunkról. Bogyesz önmagát meghazudtoló higgadtsággal fogadja a jobbról és balról, a kerítések védvonala mögül érkező üdvözlő ugatásokat, amíg megérkezünk a szálláshelyünkhöz, a Homoky Családi Pincészet és Vendégházhoz. A szoba abszolút tip-top, klímával, kényelmes ággyal, (egyszer be nem kapcsolt) tv-vel, de ami a fő: egy terjedelmes kerthelyiséggel is, hozzá árnyékos cseresznyefákkal, veteményessel, és egy szimpatikus kis filagóriával. Bogyó kereső-motorja egy percig sem rest, vizslatja a lehetőségeket, megmártózik az ízes, háztáji milliőben.

A másodperc ripityára tört része alatt eszmélünk, hogy itt valóban gyorsan zárnak ám a boltok, szóval érdemes még élelemhez is jutni idejekorán.  Mint a Sonic úgy rohanunk tehát tova beszerezni az alapvetőket, no meg aztán felfedezni is már a helyi kricsmiket. A Vereskocsma című intézmény még inkább hat késdobálónak, székhelyünket így aztán könnyűszerrel varázsoljuk át az utcánk végében kínálkozó opcióba, ahol aztán három lokálpatriótába verődök, hosszas elbeszélgetés tárgyává téve a helyi történetek színe-javát. Tállya valóban elbűvölővé lépdel elő lelki-, ám azért mégis csak egyre pilledő szemeink előtt, így időt kérve visszavonulót kel fújjunk. Főleg a nagyon ígéretes várrom-bejárás elejében, amiről a következő bejegyzésben bőven lesz mire fel tolni a potmétereket.

  >Addig is jó éjt Bogyó!