We take a walk, the sun is shining down
Burns my feet as they touch the ground

Good day sunshine
Good day sunshine

A lejutás lehetősége, mint azt meg tudom óránkénti és egy stabilan 40 percben szavatolt vonatozás, szóval alig akad idő meginni egy sört és máris készülhetünk a partraszállásra (a D-day ehelyt doggy day). Két-há'-négy kanyargó az egyébként megkapó kisváros utcáin, majd egyre kietlenebb szakaszokon, fokozódó izgalom és hőguta közepette. Mégis nagyon adom. Közben ráadásul kiderül, hogy egy virtigli super-user-womannel, az egyik legmókásabb kolleginámmal, Fruzsival, barátjával Norbival, valamint Moki (igen, Moki) nevű kutyusával dúsúl fel később az élmény. Örvendés efölött. Bogyó bezzeg nem is sejt egyelőre semmit. (No ki az? Moki az.)​ Így valahogy, a hőségben egyre kevésbé észenléti állapotban, két oldalról ketrecharcos üzemmódban be-bejelentkező kutyák és távolról felsejlő, éteri Family Frost szignál nyomvonalán túl érkezik a sors fintora: a Villantó horgásztót a naturista partszakasz követi. Készséges asszociáció. Hát fél szem lecsukva kavirnyál tovább eltökélt alakulatunk, de ha már ők elővehetik játékszereiket, mi is eképp, és póráz nélkül teniszlabda-eregető üzemmódban ejtjük meg békés szándékú érkezésünket. Karszalag, sör és erő-merítkőzés. Innen már tényleg csak egy hosszúlépés és csobb. A víz tökéletes hőmérsékletű és tiszta, a tó elég kavicsos és szó, mi szó gyorsan mélyül, de kétség kívül állhat be az idei vizes kalandjaink toplistájába. Mindenestül csecse. Közbevetetten végre lángos fogyasztás is, ahogy az kell, és fesztelen tört-beszélgetések helyiekkel, vagy a szintén vendégként jelenlévőkkel. Akárhogy is, felemelő és kifejezetten baráti a közeg. Na, de ideje lemenni a srácok elé.

Az idő viszonylagos jellegének példázataként többször bizonygatom, hogy most már tényleg csak 20 perc és ott vagyunk, de a hely egyetlen árnyoldala pont ez az irdatlan távolsága a vasútállomástól. Az utaknak viszont alig van árnyoldala, dől a víz, bár már mi dőlnénk a vízbe. Moki kiskutya termetét cáfoló módon tartja a lépést a vidám társasággal. Többedik megnyugtató(nak szánt) előrejelzésem után ("x perc és ott vagyunk") felsejlik a valóban zömmel autókkal látogatott zarándokhely. Halleluja. Így némi falatozás, és innenstől a valódi közös pancsolás eltelítő élménye. Nem tudom, hogy az egy négyzetméterre eső boldog csaholások száma, a kedves társaság, vagy a jól kialakított és kulturált strand teszi-e, de úgy érzem ez az eddigi legmegnyerőbb kutyás strand. Naiv tévhit, hogy a lopásmentesítő törülköző és az alatta húzódó tektonikus lemezek, így táska, szatyor, száraz ruhák vagy a pléd megőrizhetné tisztaságát ennyire tobzódó kutyaörömök közepette, de semmi baj.

A négylábúak és jómagunk többrendbeli megmártózása. A vízipisztoly Bogyó általi hatástalanítása, így az abajgató minőségem hathatós és vitathatatlan leszerelése. (I'll be back.). Rábredés, hogy a póráz az valamelyik időközi pihenőnél lemaradt, reménykedés hát egy szerencsés viszontlátásában. (Megtörténik). Az idő közhelyt-erősítő mód röpül itt. Élménytelítődés, és megtalált számítások: a víz nem légből kapott (előző nap még többszörös égszakadás) - minden úgy volt itt jó, ahogy a kutyások nagykönyvében meg vagyon írva.